2012. április 26., csütörtök

Magyar Ferences Könyvtár Gyöngyösi Műemlékkönyvtár

A Gyöngyösön található ferences könyvtár 16 ezer kötetes gyűjteményével a legkisebb a történeti gyűjtemények közül, de az ősnomytatványok száma alapján már a lista 4. helyét foglalhatja el.
Az idegenvezetésen kiemeltek néhány érdekes kiadványt is a gyűjteményből. Csak ők őriznek Magyarországon példányt az 1462-ben kiadott 48 soros Gutenberg Bibliából, de megtalálható itt Sylvester János újszövetség fordítása is.

Mivel a korábbi értelmezés szerint könyv = bőrbe van kötve, a kéziratos gyöngyösi graduálé pergamen lapjaiba kötötték a nyomtatott könyveket. A kéziratos, bőr lapokra írt kötet így könyvek borítójaként maradt fent.
Egyetlen lapja, pedig egészben, de már könyvborítónak előkészítve.
A könyvtár tárlókban állította ki érdekesebb dokumentumait, így a Buda első ismert ábrázolását tartalmazó Hartmann Schedel Liber Chronicarum című munkájának latin nyelvű kiadását is. Ebben a példányban azonban kritika éri a rajzolót: Soha nem voltál Budán - olvasható a kéziratos bejegyzés magyarul és latinul is.
Ahogy a bejegyzéshez kerestem a háttéranyagot egy könyvtári órát is találtam a Magyar Ferences Könyvtár Gyöngyösi Műemlékkönyvtárához kapcsolódóan: http://www.museum.hu/kultura/files/PE_05.pdf,

2012. április 19., csütörtök

A Kulturális Örökség Napjai, 2011 - Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem

A Kulturális Örökség Napjai keretében kerestük fel az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemet is.
A rádió mellett álló épület eredetileg a Festetics család pesti kúriájának épült.

Ismertető a programfüzetből:
"Az Ybl Miklós által tervezett Festetics Palota 2003 őszén nyitotta meg újból kapuit. Az épület jelenleg kettős funkcióval rendelkezik, egyrészt tökéletesen restaurált történeti terei és udvara egyedülálló szépségű rendezvényhelyszínként működnek, másrészt az újonnan kialakított modern oktatási termekben egyetemi oktatás folyik." (http://www.oroksegnapok.hu/index.php?oldal=kereses&hol=budapest&pageno=11)
De a palota honlapján is találni fényképeket és egy filmet az épületről, valamint különböző rendezvények helyszíneként is bemutatják.

Az 1862 és 1865 között épült palotát Festetics György építtette, Ybl Miklós tervezte. 1933-ig a család tulajdonában volt, majd az állam megvásárolta. Működött benne az ELTE szociológia tanszéke és az OSZK is. A romos épületet 2002-től használtba kapta az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, ami 2003-ban nyitott.
Az épületet bemutató vezetésen elmondták, hogy a reprezentatív céllal épült pesti kúria földszintjén a férfiak, míg az első emeleten a nők magánélete zajlott.A márványterem bálterem előtt helyezkedik el, ez volt a fogadóterem, amit felülvilágító ablak tett világosabbá. A volt zeneszalon, az Andrássy teremfalán található Benczúr kép másolatát 2001-ben Mádl Ferenctől kapták. Az étkező, a Festetics terem 56-ban, a rádió ostromakor teljesen kiégett, de fénykorában csigalépcső vezetett le az alatta található kiszolgálóhelyiségekbe (konyha). A korábbi bálterem, a 150 m2-es tükörterem a legdíszesebb, 8 velencei tükör, egy eredeti cseh csillár és intarziás juhar és bükk parketta található benne.
A vezetés mellett egyéb programokkal is készültek a hétvégére: az Andrássy teremben kávézó működött, a Festetics teremben egyedi tervezésű ékszereket mutattak be, a tükörteremben divatbemutató, míg az udvaron sörsátor is volt.

A tükörterem, átlátszó, műanyag székekkel...
 A lépcsőház: